Alapadatok:

Orsz�g	Amerikai Egyes�lt �llamok
�llam	Florida
Megye	Miami-Dade
Alap�t�s �ve	1567 1896. j�lius 28.
Polg�rmester	Manuel "Manny" Diaz
Teljes n�pess�g	382 894 f� (2005) +/-
– agglomer�ci�	5 422 200 f�
N�ps�r�s�g	2676 f�/km²
Ter�let	143,15 km²
– sz�razf�ld	93,42 km²
– v�z	50,73 km²
Id�z�na	EST (UTC-5)

A v�ros:
Miami egy vil�gv�ros, Florida �llam d�lkeleti r�sz�n, az Egyes�lt �llamok keleti partvid�k�n. A v�ros Miami-Dade megye sz�khelye �s Florida legn�pesebb v�rosa. A 2007-es becsl�s szerint 409,719 lakosa van, ezzel a Miami agglomer�ci�s r�gi� legn�pesebb v�rosa, ami a hetedik legnagyobb agglomer�ci�s r�gi� az Egyes�lt �llamokban, k�zel 5,4 milli� lakos�val. Miami vil�gv�ros, ugyanis fontos szerepe van ad��gyi, kereskedelmi, m�diai, sz�rakoztat�si �s nemzetk�zi kereskedelmi szempontb�l. Sz�khelye t�bb c�gnek, banknak �s telev�zi� st�di�nak. A v�ros kik�t�je vil�gszerte ismert, egyike a legnagyobb befogad�k�pess�g� kik�t�knek a vil�gon. 2008-ban Miami-ban robban�sszer� �p�tkez�si l�z kezd�d�tt, a v�rosnak mintegy 24 felh�karcol�ja van, melyek k�z�l a legmagasabb, a 240 m N�gy �vszak Hotel Torony az �llamban a legmagasabb, �s az Egyes�lt �llamok harmadik legmagasabb �p�lete. Miami ad otthont Florida �llam felh�karcol�inak 9/10-ed�nek. A v�ros 2008-ban els� lett "Amerika legtiszt�bb v�rosai" list�n, mert eg�sz �vben tiszta �s friss leveg�je, tiszta ihat� h�l�zati vize, rendezett utc�i �s v�rosszerte �jrahasznos�t� programjai vannak. Egy neves gazdas�gi kutat� c�g szerint a v�ros az Egyes�lt �llamok harmadik leggazdagabb v�rosa, �s vil�gszerte ezen a list�n a 22. poz�ci�t foglalja el.

T�rt�nelem:
A v�ros �s k�rny�k�t t�bb mint 150 �vig a tekesta indi�nok lakt�k, de 1556-ban Pedro Men�ndez de Avil�s spanyol t�bornok a Spanyol Birodalomhoz csatolta. Egy �vvel k�s�bb e helyen hitt�r�t�s ok�n �p�tettek templomot. 1836-ban fel�p�tett�k Fort Dallast, �s ez az er�d�tm�ny k�s�bb a spanyolok �s �slakos amerikaiak k�z�tti h�bor�k egyik fontos b�zisa, �s k�rny�ke lett. Miami az Egyes�lt �llamok egyetlen olyan v�rosa, amelyet egy n� alap�tott, Julia Tuttle szem�ly�ben, aki egy Clevelandb�l sz�rmaz� citruskeresked� volt. M�r az 1800-as �vek v�g�n megindult a v�ros n�veked�se, k�l�n�sen az�rt, mert a k�rny�ken van a legjobb talaj �p�tkez�s szempontj�b�l eg�sz Florida ter�let�n. Az 1894-1895-�s nagyon kem�ny t�l visszar�ntotta Miami fejl�d�s�t, de ezt ellens�lyozta, hogy Julia Tuttle k�s�bb meggy�z�tt egy nagy vas�tv�llalti vezet�t, aki vas�tvonalat �p�tett Florida ter�let�n, hogy ez kapcsol�djon a v�roshoz is. A v�rost hivatalosan 1896 j�lius 28-�n jegyezt�k be, csek�ly 300 k�r�li lakossal. Az 1920-as �vekben a v�rosban kezdett a lakoss�g is n�ni, az infrastrukt�ra is b�v�lt, de k�s�bb meg�llt a n�veked�s f�k�pp az 1926-os nagy hurrik�nnak, illetve a 30-as �vek gazdas�gi v�ls�g�nak k�sz�nhet�en. A II. vil�gh�bor� ideje alatt a v�ros sokat n�vekedett, ugyanis a v�ros, f�ldrajzi helyzete miatt a n�met tengeralattj�r�k elleni harc egyik fontos helysz�ne lett. Fidel Castro 1959-es kubai hatalomra ker�l�se ut�n a v�rosba rengeteg kubai bev�ndorl� �rkezett, ezzel is n�tt a v�ros lakoss�ga. Az 1980-as �s 1990-es �vek folyam�n rengeteg probl�ma volt Florida d�li r�sz�n: rend�rs�g elleni zavarg�sok, hurrik�nok, bev�ndorl�s-�gyi probl�m�k. Ennek ellen�re, a 20. sz�zad m�sodik fel�ben a v�ros �ri�sit fejl�d�tt, �s egy nemzetk�zi gazdas�gi- �s kultur�lis k�zpontt� v�lt. Miami �s agglomer�ci�s k�rnyezete nagyj�b�l 110 �v alatt (1896 - 2006) egy ezer f�s telep�l�sb�l egy 5 �s f�l milli� embernek otthont ad� vil�gv�ros lett.

F�ldrajz:
K�r�lbel�l 92 km²-nyi ter�let�vel Miami az Egyes�lt �llamok nagyv�rosai k�z�l a legkisebb ter�lettel, ahol t�bb mint 2,5 milli� ember �l. Emelett Miami az egyetlen olyan metropolisz az USA-ban amit egyszerre k�t nemzeti park hat�rol. A v�ros az Everglades nev� mocsaras ter�let, illetve a Biscayne - �b�l k�z�tt fekszik egy s�ks�gon. A ter�let tengerszint f�l�tti magass�ga a 2-12 m k�z�tt ingadozik. A Golf-�ramlatnak k�sz�nhet�en Miami �ghajlata eg�sz �vben meleg. Az �ghajlat tr�pusi - monszun kever�k, emiatt a nyarak forr�k �s nedvesek, a telek pedig melegek �s sz�razak. �rezhet�en hidegebb id� okt�ber �s m�rcius k�z�tt van. A h�m�rs�klet m�g sosem esett 16 C� al�. A v�ros �ghajlata nagyon hasonl�t a Karib-t�rs�g �ghajlat�hoz. Az es�sebb �vszak (ny�r) m�just�l okt�berig tart. A hurrik�nok is legink�bb ny�ron, azaz az es�sebb �vszakban �rkeznek a t�rs�gbe. A v�ros tengerparti fekv�s�nek, tengerszint f�l�tti magass�g�nak �s a R�kt�r�t�h�z val� k�zels�g�nek k�sz�nhet�en egy �tlagos ny�ri napon a h�m�rs�klet mindig 24 C� f�l�tt van. A legmagasabb h�m�rs�klet augusztusban van, eddigi legmagasabb 37 C� volt, m�g a legalacsonyabb -1 C�. T�rt�nelme sor�n a v�rosban csak egyszer havazott, 1977 janu�r 20-�n. A csapad�kmennyis�g 1500 mm k�r�l van, ezzel az Egyes�lt �llamok leges�sebb v�ros�nak sz�m�t.

Lakoss�g:
Miami a 43. legn�pesebb v�ros az Egyes�lt �llamokban. A Miami agglomer�ci�s r�gi� amelynek tagja Miami-Dade, Broward �s Palm Beach megy�k, �sszetetten 5,4 milli� lakossal rendelkeznek, �gy ez a r�gi� a negyedik legn�pesebb az Egyes�lt �llamokban, �s a legnagyobb a D�lkelet Egyes�lt �llamokban. Az ENSZ 2008-as becsl�sei szerint a v�ros �s agglomer�ci�s r�gi�ja a 44. legn�pesebb a vil�gon. A 2000-ben tartott n�psz�ml�l�s szerint a v�rosnak 362,470 lakosa volt, 134,198 h�z van fel�p�tve �s 83,336 csal�dnak ad otthont. A n�ps�r�s�g �rt�ke 3,923 f�/km² . A v�ros etnikai �sszet�tele a k�vetkez�:

• Feh�r Amerikaiak: 66.6% (Nem-spanyol feh�r: 11,8%)
• Spanyol �s latin b�rmely nemzetis�g�: 65.8%
• Fekete amerikai: 22.3%
• M�s nemzetis�g�: 5.4%
• T�bbnemzetis�g�: 4.7%
• Csendes-�ce�ni: 0.04%
• �slakos amerikai 0.2%

A 2000-es n�psz�ml�l�skor a lakoss�g 34.1%-a kubai sz�rmaz�s�nak, 5.6%-a nicaraguainak, 5.5%-a haitiinek, 3.3%-a hondurasinak, 1.7%-a dominikainak �s 1.6%-a kolumbiainak vallotta mag�t. Az ENSZ Fejleszt�si Programja (UNDP) szerint Miamiban van a legt�bb olyan �llampolg�r, aki nem abban az orsz�gban sz�letett.

Nyelvek:
Miaminak van a legt�bb spanyol anyanyelv� lakosa a Nyugati f�ltek�n, D�l-Amerik�t lesz�m�tva. 2000-ben a lakoss�g 66.75%-nak a spanyol volt az anyanyelve, m�g az angolt csak 25.45% besz�li els� nyelvk�nt. 5.20%-nak a haiti nyelv, m�g 0.76% sz�m�ra a francia az anyanyelv. Tov�bbi besz�lt nyelvek m�g a portug�l (0.41%), a n�met (0.18%), az olasz (0.16%), az arab (0.15%), a k�nai (0.11%) �s a g�r�g (0.08%). Miami az els� az Egyes�lt �llamokban abban is, hogy itt ebben a v�rosban a legmagasabb azon emberek ar�nya, akik els� nyevk�nt nem az angolt besz�lik (74.54%).