Alapadatok:

Orsz�g	Spanyolorsz�g
Auton�m k�z�ss�g	Katal�nia
Tartom�ny	Barcelona tartom�ny
Megye	Barcelonès
Polg�rmester	Jordi Hereu i Boher
Ir�ny�t�sz�m	08001–08080
K�rzeth�v�sz�m	93
Tengerszint feletti magass�g	12 m
Ter�let	100,4 km²
Id�z�na	CET, UTC+1
Teljes n�pess�g	1 615 908 f� (2008) +/-
N�ps�r�s�g	15764 f�/km²

A v�ros:

Barcelona (spanyolul [barθe'lona], katal�nul [bərsə'lonə]) Spanyolorsz�g m�sodik legnagyobb v�rosa, Katal�nia f�v�rosa, a ter�let�t �s n�pess�g�t tekintve els� helyen �ll� Madrid spanyol f�v�ros „�r�k riv�lisa”. A Generalitat de Catalunya, azaz a Katal�n Korm�ny sz�khelye. �rseki k�zpont �s egyetemv�ros, kiemelked� eur�pai kongresszusi centrum. Az 1992. �vi ny�ri olimpiai j�t�kok helysz�ne. A F�ldk�zi-tenger harmadik legnagyobb kik�t�v�rosa.

Fekv�se:
A v�ros Katal�nia auton�m k�z�ss�gben, Barcelona tartom�nyban �s Barcelonès j�r�s ter�let�n, a F�ldk�zi-tenger partj�n fekszik. 160 km-rel a Pireneusokban h�z�d� francia hat�rt�l d�lre ter�l el. A Llobregat �s Besòs foly�k torkolata k�z� es� d�lkeleti partszakaszon, a Barcelonai-s�ks�gon (Llano de Barcelona). A Katal�niai-hegys�ghez tartoz� Parti-hegyl�nc vonulatai szeg�lyezik, d�lr�l a Garraf-hegys�g, nyugatr�l a Colserolla. Legmagasabb pontjai: a Tibidabo a v�ros �szaki r�sz�n (532 m) �s a Montjuic a nyugati, tengerfel�li oldalon (213 m).

T�rt�nelme:
A Barcelona hely�n elter�l� leg�sibb telep�l�s els� lak�i a kelta layet�nok voltak, akik a Tibidabo �s a Mons Taber k�z�tt telepedtek le.

I. e. 218-ban a helyi monda szerint Hamilcar Barcas karth�g�i hadvez�r alap�totta meg a mai helys�g el�dj�t, mely el�sz�r az ib�r Barcino n�ven t�nt fel a t�rt�nelmi dokumentumokban.

I. e. 201-ben Scipio r�mai hadvez�r foglalta el, majd Augustus cs�sz�r idej�n r�mai kol�nia lett - el�bb Julia Faventia, k�s�bb Augusta �s Pia mell�knevekkel.

414-ben, majd 531-ben a nyugati g�tok birtok�ba ker�lt s f�v�rosukk� tett�k, Athaulf kir�ly sz�khelye volt.

716-ban a m�rok Al Hurr kalifa vezet�s�vel elfoglalt�k �s Badsalun�nak nevezt�k el.

801-ben J�mbor Lajos Karoling kir�ly a katal�n �rgr�fs�g f�v�ros�v� tette. 874-ben Barcelona gr�fjai f�ggetlens�get kaptak. Katal�nia �s Arag�nia egyes�l�se idej�n Genova �s Velence mellett a F�ldk�zi - tenger vezet� keresked�v�ros�v� v�lt.

A 16. sz�zadban Katal�nia fekv�se miatt kiesett az �jvil�ggal val� kereskedelem lehet�s�geib�l, ekkor megrend�lt Barcelona hatalma is.

1701–13 k�z�tt, a spanyol �r�k�s�d�si h�bor�ban a katal�nok Habsburg K�roly f�herceg mell� �lltak, szabads�gjogokat rem�lve t�le. 1714-ben a francia Bourbon-h�zb�l sz�rmaz� V. F�l�p spanyol kir�ly csapatai lerohant�k a v�rost �s jelent�s r�sz�t elpuszt�tott�k.

1778-ban III. K�roly kir�ly felszabad�totta az Amerika fel� ir�nyul� kereskedelmet, ism�t megny�lt a nagym�lt� barcelonai kik�t�, a v�ros a kir�ly uralma alatt �jra fellend�lt. A 19. sz�zadban a v�ros visszanyerte hajdani jelent�s�g�t a F�ldk�zi-tengeren.

1888. m�jus 20-�n ny�lt az EXPO Universal, majd 1929-ben az EXPO Internacional. A vil�gki�ll�t�soknak k�sz�nhet�en Barcelona jelent�s v�s�rv�ross� v�lt.

1931-ben kiki�ltott�k az I. Spanyol K�zt�rsas�got, s ekkor Katal�nia f�ggetlens�get kapott. Barcelon�ban megalakult az els� Katal�n Parlament, mely a k�zt�rsas�gp�rtiakat k�pviselte. 1937–39 k�z�tt is itt m�k�d�tt a K�zt�rsas�gi Korm�ny, Francisco Franco csapatai csak 1939 janu�rj�ban foglalt�k el a v�rost.

1975-ben, a diktat�ra megsz�n�se ut�n ism�t hivatalos nyelv lett a katal�n, majd 1979-ben a spanyol k�pvisel�h�z elfogadta Katal�nia auton�mi�j�t, az auton�m tartom�ny sz�khely�v� pedig Barcelon�t nevezt�k ki.

1992-ben itt rendezt�k a XXV. Ny�ri Olimpiai J�t�kokat.

K�zigazgat�sa:
Barcelona k�zigazgat�silag 10 ker�letre (distrito) oszthat�. Minden ker�let egy�ttal �n�ll� politikai egys�gk�nt is m�k�dik. A ter�leti feloszt�s alapja t�rt�neti eredet�. A legt�bb ker�let megfelel azoknak a kor�bban f�ggetlen telep�l�seknek, melyeket a 19-20. sz�zadban csatoltak Barcelon�hoz. A ker�leteket negyedekre (barrio) osztj�k.

• 1. ker�let: Ciutat Vella. A v�ros t�rt�nelmi k�zpontja. Negyedei: El Raval, Barri Gòtic (G�tikus negyed), La Barceloneta, Barri de la Ribera.
• 2. ker�let: Eixample. Negyedei: Sant Antoni, Esquerra de l'Eixample, Dreta de l'Eixample, Barri de la Sagrada Fam�lia, Fort Pienc, Sant Anton
• 3. ker�let: Sants-Montjuïc. Negyedei: Poble Sec, La Marina, La Font de La Guatlla, La Bordeta, Hostafrancs, Sants, Badal.
• 4. ker�let: Les Corts. Negyedei: Les Corts, La Maternitat, Pedralbes.
• 5. ker�let: Sarrià-Sant Gervasi. Negyedei: Tres Torres, Sarrià, Vallvidrera, Bonanova, Sant Gervasi, Putxet-Farr�, Galvany.
• 6. ker�let: Gràcia. Negyedei: Vallcarca, El Coll, La Salut, Gràcia, El Camp d'en Grassot.
• 7. ker�let: Horta-Guinard�. Negyedei: Horta, El Carmel, La Teixonera, El Guinard� (Alt i Baix), La Clota, La Vall D'Hebron, Montbau.
• 8. ker�let: Nou Barris. Negyedei: Can Peguera, Porta, Canyelles, Ciutat Meridiana, Guineueta, Prosperitat, Vallbona, Verdum, Vilapicina, Roquetes, Trinitat Vella, Trinitat Nova, Torre Bar�, Torre Llobeta, Tur� de la Peira.
• 9. ker�let: Sant Andreu. Negyedei: La Sagrera, Congr�s, Trinitat Vella, Bon Pastor, Sant Andreu, Navas, Bar� de Viver.
• 10. ker�let: Sant Mart�. Negyedei: Diagonal Mar, Fort Pius, San Mart� de Proven�als, Poble Nou, La Verneda, El Clot, Vila Ol�mpica del Poblenou

L�tnival�k:
Eixample, Gràcia

• Sagrada Fam�lia (kat. Temple Expiatori de la Sagrada Familia): 1882-2026 (?), a Szent Csal�d temploma, Gaud� m�ve. Az UNESCO kultur�lis Vil�g�r�ks�g r�sze kript�ja �s a Sz�let�s kapuja.
• Passeig de Gràcia (sp. Paseo de Gr�cia):
  • Casa Mil�: 1906–1910, Gaud� m�ve, a Vil�g�r�ks�g r�sze.
  • Casa Batll�: 1904–1906, Gaud� alkotta, a Vil�g�r�ks�g r�sze.
  • Casa Amattler: 1907, Josep Puig i Cadafalch alkot�sa.
• Pla�a de Catalunya: Eusebi Arnau �s Josep Mar�a Subirachs szobraival.
• A Katal�n Zene Palot�ja (kat. Palau de la M�sica Catalana): modernista jelleg� �p�let, a Vil�g�r�ks�g r�sze.

Ciutat Vella

• Kik�t� (kat. Port Vell): Kolumbusz szobra, Aquarium, Maremagnum, Moll de la Fusta s�t�nya.
• Ciudadela Park: az 1888–as Vil�gki�ll�t�s helysz�ne, benne az �llatkert �s a Zool�giai M�zeum.
• Rambl�k (kat. Les Rambles, sp. Las Ramblas):
  • A Pla�a Reial klasszicista jelleg� �rk�dos t�r, mely a Rambl�kr�l ny�lik a H�rom Gr�cia-sz�k�k�tj�val �s Gaud� kov�csoltvasb�l k�sz�lt l�mp�ival.
  • Az Operah�z (kat. Gran Teatre del Liceu): 1848-ban �p�lt, 3500 f�s befogad�k�pess�g� sz�nh�zi �p�let.
  • A Perui Alkir�lyn� Palot�ja (kat. Palau Virreina): barokk polg�ri �p�let, benne az Iparm�v�szeti M�zeummal �s a Camb�-gy�jtem�nnyel.
  • G�ell-palota (kat. Palau G�ell): UNESCO Vil�g�r�ks�g, 1885–1889 k�z�tt k�sz�lt Gaud� tervei szerint, G�ell gr�f megrendel�s�re. 1954 �ta Sz�nh�zi M�zeum, jelenleg restaur�l�s alatt �ll.
  • Erotika M�zeuma
  • La Buqueria gy�m�lcs – �s halpiac.
• G�tikus negyed (kat.Barri G�tic, sp. Barrio G�tico): a Mons Taber hegy�n, a katedr�lis k�r�l helyezkedik el.
  • Santa Eul�lia-katedr�lis (kat. Catedral de Santa Eulalia)
  • Nagy Kir�lyi Palota (kat. Palau Reial Major)
  • Federico Mar�s M�zeum (kat. Museu Frederic Mar�s, sp. Museo Frederico Mar�s)
  • F�diak�nus Palot�ja, ma Lev�lt�r
  • Katal�n Korm�ny sz�kh�za (kat. Palau de la Generalitat)
  • Picasso-m�zeum (kat. Museu Picasso)

Sants-Montjuïc

• Placa d'Espanya: az 1929-es Vil�gki�ll�t�s helysz�ne, Kongresszusi K�zpont �s ki�ll�t�si pavilonok, az egykori Las Arenas bikaviadal ar�na, Jos� Mar�a Jujol sz�k�k�tja.
• Montjuïc: Olimpiai Ring az Olimpiai Stadionnal (kat. Estadi Ol�mpic), Joan M�r� Alap�tv�ny, G�r�g Sz�nh�z, Citadella (kat. Castell de Montjuïc), mely ma Hadt�rt�neti M�zeum.

Les Corts

• Nou Camp: az FC Barcelona Stadionja, Francesc Mitjans alkot�sa.
• Pedralbes-kolostor.

Nou Barris, Sant Andreu, Sant Mart�

• Olimpiai Falu �s Olimpiai Kik�t� (kat. Port Ol�mpic)
• Forum 2004: �j kongresszusi k�zpont.
• M�zeumok:
  Katal�n Nemzeti M�zeum (kat. Museu Nacional d'Art de Catalunya, sp. Museo Nacional de Arte de Cataluña), r�vid�tve: MNAC, a vil�g egyik leggazdagabb rom�nkori gy�jtem�nye, a Montjuic-on.
• Kort�rs M�v�szetek M�zeuma (kat. Museu d'Art Contemporani de Barcelona, sp. Museo de Arte Contempor�neo de Barcelona), r�vid�tve: MACBA, a v�rosk�zpontban.
• A Kort�rs Kult�ra K�zpontja (kat. Centre de Cultura Contemporània de Barcelona, sp. Centro de Cultura Contempor�nea de Barcelona), r�vid�tve: CCCB, a Raval v�rosr�szben.
• Joan M�r� Alap�tv�ny (kat. Fundaci� Joan Mir�, sp. Fundaci�n Joan Mir�), a katal�n fest� remekeivel, a Montjuic–on.
• Picasso M�zeum (kat. Museu Picasso, sp. Museo Picasso de Barcelona), Picasso korai m�veinek gy�jtem�nye a v�rosk�zpontban.
• Antoni T�pies Alap�tv�ny (kat. Fundaci� Antoni T�pies, sp. Fundaci�n Antoni Tàpies), a fest� alap�tv�nyi m�zeuma az Eixample–n.
• Tudom�nyos M�zeum (kat. Museu de la Ciència i de la Tècnica de Catalunya, sp. Museo de la Ciencia), jelenleg �j n�ven: "CosmoCaixa", a Tibidabo l�b�n�l.
• Barcelonai T�rt�neti M�zeum (kat. Museu d'Història de la Ciutat), a Barceloneta negyedben, a kik�t�ben.
• Poble Espanyol, Spanyolorsz�g �p�t�szet�t bemutat� falum�zeum

Sz�nh�zak, mozik:
A kultur�lis �let egyik k�zpontja az Avenida del Paralelo (kat. Avinguda Paralel), ahol a sz�npadi �let koncentr�l�dott, egyik legnevesebb �p�lete az "El Molino", a katal�n Moule Rouge volt (2006 nyar�n lebontott�k).

Barcelona rangos sz�npadai jelenleg a k�vetkez�k:

• Gran Teatre del Liceu, a tulajdonk�ppeni operah�z, a Rambl�kon �ll.
• Teatre Nacional de Catalunya, a Katal�n Nemzeti Sz�nh�z, klasszikus el�ad�sokat mutat be.
• Teatre Grec, a g�r�g sz�nh�z a Montjuich-on.
• Teatre Lliure, szabadt�ri sz�npad, a legextr�mebb, legvag�nsabb darabok bemutat�it rendezik itt.

Az Eixample �s a Ciutat Vella ter�let�n t�bb sz�nh�z is koncentr�l�dott, ezek a k�vetkez�k: Teatro Condal, Teatro Poliorama, Teatro Romea, Teatro Victoria, �s az El Mercat de les Flors, ahol f�leg zenei darabokat, kom�di�kat l�thatnak n�z�i.

A hagyom�nyos sz�nh�z mellett mozikat is tal�lunk nagy sz�mban a f�v�rosban: Filmoteca de la Generalidad de Cataluña, Verdi Mozi, M�liès Mozi stb.