Julio Iglesias 1943. szeptember 23.-�n, d�lut�n k�t �rakor sz�letett Madridban, a r�gi sz�l�otthonban, a Meson de Paredes utc�ban. Dr. Julio Iglesias Puga �s Maria Del Rosario de la Cueva y Perignat legid�sebb fia Julio. Gyerekkor�t Carlos �ccs�vel t�lt�tte.
Apai �gon Julio �sei Gal�ci�b�l sz�rmaznak. �desapja, Dr. Iglesias Puga, Orense-ben sz�letett. Apai �gon, nagysz�lei Manuela �s Ulpiano. Anyai �gon, nagyapja Jose de la Cueva, h�res andal�ziai �js�g�r� �s nagymam�ja Dolores de Perignat Orejuela de Camporedondo.

Julio Iglesias figyelemre m�lt� atl�ta volt, kapusk�nt j�tszott a Real Madrid ifj�s�gi focicsapat�ban. Hivat�sos futballista szeretett volna lenni, aki tanulm�nyait nem akarta elhanyagolni. Jogot tanult a madridi Complutense-i egyetemen.

Szeptember 22.-�n, 1963-ban, 20 �vesen, mikor Majadahonda-b�l Madridba tartottak, hajnali 2 �rakor bar�taival, pontosabban Enrique Clemente Criado, Tito Arryo �s Pedro Luis Iglesias-szal, nagyon s�lyos aut�balesetet szenvedett, amely t�bb mint m�sf�l �vig, f�lig megb�n�totta. A rem�ny, hogy ism�t j�rni fog, nagyon kicsi volt. A n�v�r, aki gondozta (Eladio Magdaleno) adott neki egy gi�rt. Julio �r�k hosszat a r�di�t hallgatta �s verseket �rt. Szomor�, romantikus versek voltak, melyek az emberi �let k�ldet�s�t feszegett�k. Soha nem gondolt arra, hogy �nekes lesz.

�nekelni kezdett, hogy enyh�tse nosztalgi�j�t, mert atl�ta lehetett volna, akit a betegs�g �gyhoz k�t. Megtanulta git�ron az alap akkordokat, hogy megzen�s�tse verseit.

Szem�lyes ereje, az �lni akar�sa �s a csal�dja t�mogat�sa, k�l�n�sk�pp �desapj��, aki abbahagyta, t�bb mint egy �vig hivat�s�t, hogy fia rehabilit�ci�j�t seg�tse, egy igazi csod�t eredm�nyezett: Julio ism�t j�rni kezdett. T�bb h�napos, nagyon neh�z fel�p�l�si folyamat volt, La Carihuela (Torremolinos) �s Benidorm (Alicante) tengerpartjain, kora reggeli �r�kt�l, �desapja k�s�ret�ben.

Amikor fel�p�lt, folytatta tanulm�nyait �s elutazott Angli�ba, angolul tanulni, el�sz�r Ramsgate-be, majd a Bell nyelviskol�ba, Cambridge-be. N�mely h�tv�geken egy pub-ban �nekelt, az „Airport Pub”-ban, az akkori kor n�pszer� dalait - Tom Jones, Engelbert Humperdinck �s a Beatles dalait… - Itt t�rt�nt Cambridge-ben, ahol megismerkedett Gwendolyn Bollore-val, aki bar�tn�je lett, �s � volt az, aki az egyik legh�resebb dal�t inspir�lta: Gwendolyne.

Julio folytatta a dalok �r�s�t, egy nap elhat�rozta, felkeres egy lemezgy�rt� c�get, hogy felaj�nlja egy dal�t, amit a c�g egy �nekese el�nekeljen. Az igazgat�, miut�n meghallgatta Julio felvett sz�m�t, git�rk�s�rettel, megk�rdezte t�le: „Mi�rt nem te �nekled a sz�modat?”, Julio erre azt felelte, „Mert �n nem vagyok �nekes.” V�g�l meggy�zt�k �s fell�pett, az akkor h�res Benidrom Zenei Fesztiv�lon. 1968. j�lius 17.-�n kihirdett�k a verseny gy�ztesek�nt a La vida sigue igual c�m� h�res dal�val �s ezut�n leszerz�d�tt a Columbia Records-hoz.

1969 febru�rj�ban a brass�i Golden Stag Festival-on vesz r�szt Rom�ni�ban. Ebben az �vben volt az els� amerikai turn�ja, �nekelt a Festival de Viña del Mar-on (Chile), �s leforgatta els� filmj�t: La vida sigue igual-t.

Julio 1971. janu�r 20.-�n vette feles�g�l Toledoban (Spanyolorsz�g), Isabel Preysler Arrastri�t (sz�letett, Manila, 1951. febru�r 18.), n�sz�tjukat Gran Canaria-n t�lt�tt�k (Kan�ri Szigetek).
H�rom gyerek�k sz�letett: �Chabeli� Mar�a Isabel (Madrid, 1971. augusztus 1.), Julio Jos� (Madrid, 1973. febru�r 25.) �s Enrique Miguel (Madrid, 1975. m�jus 8.). Kapcsolatuk 1978-ban megszakadt �s egy �vvel k�s�bb elv�ltak.

R�szt vett az Eurov�zi�s Dal Fesztiv�lon �s t�bb m�s ilyen fesztiv�lon; ez alatt az id� alatt els� volt a vil�g �sszes sl�gerlist�j�n, Mexik�t�l Argent�n�ig �s Spanyolorsz�gt�l Jap�nig.

1971-ben felvette a Como el �lamo al camino c�m� dal�t jap�nul (�ANATAMO URAMO�).
R�k�vetkez� �vben els� n�met lemez�t k�sz�tette el. 1975-ben els� portug�l nyelv� lemez�t k�sz�tette. 1978-ban a CBS International-lal al��rt szerz�d�s ut�n, els� francia �s olasz album�t k�sz�tette el. 1979-ben Ausztr�li�ba megh�vt�k a Vil�gsz�pe verseny zs�rij�be.

P�rizsban, 1983-ban Julio Iglesias megkapta az els� �s egyetlen Diamond Record Award-ot, amelyet valaha �nekesnek adott a Guinness Vil�grekordok K�nyve, mert t�bb lemezt adott el t�bb nyelven, mint m�s t�bbi m�v�sz a t�rt�nelemben (n�met, angol, francia, olasz, portug�l, spanyol, tagalog �s jap�n).

1985-ben azon kev�s spanyol m�v�szek k�z� tartozik, akit a Hollywood Walk of Fame-en, csillag elheyez�s�vel t�ntetnek ki. Ez a csillag a Hollywod Boulevard d�li r�sz�n helyezkedik el, az Orange Street �s a Sycamore Street k�z�tt.

Miami lakoss�g�t�l is kapott szeret� tiszteletet, a v�ros ahol lakott, a legend�s Walk of Latin Stars-on egy tiszteletbeli helyet adom�nyozott neki a 8. utc�ban.( Calle Ocho ).

Julio Iglesias a legn�pszer�bb el�ad�m�v�sz a vil�gon. T�bb mint 250 milli� albumot adott el �s t�bb mint 2600 platina �s aranylemez birtokosa, el�kel� zenei karrierje alatt, ami egy olyan sz�m, amelyet egyetlen zenei el�ad� sem tudott m�g el�rni a zenet�rt�nelemben.

Karriere egyetlen r�szlete sem olyan kicsiny, hogy elker�lj�k az alapos megvizsg�l�s�t. Mesterien foglalkozik minden dal�val, hangr�l hangra, minden egyes sz�t tanulm�nyoz, am�g azt a hat�st nem �ri el, amit szeretne. Mindaddig, am�g nem hallja azt, amit csakis � tud hallani, de mindenki �rezni: a l�lek rezegtet�s�nek hangjait, �rz�ssel, amit csakis vasfegyelmen kereszt�l lehet el�rni.

Julio soha nem fogja elfeledni 1997. szeptember 8.-�t, az �ASCAP Awards� est�ly�t. Azon az est�n a Latin pop producere/dalsz�veg�r�ja Emilio Estefan az ASCAP Pied Piper Award d�jjal t�ntette ki, a sz�rakoztat� m�v�szek t�rsas�g�nak legrangosabb kit�ntet�s�vel. Mint az els� Latin m�v�sz, aki megkapta a Pied Piper d�jat, Julio olyan m�ltb�li d�jazottakkal ker�l egy csoportba, t�bbek k�z�tt, mint Frank Sinatra, Ella Fitzgerald �s Barbara Streisand. S�t mi t�bb, Miami polg�rmestere, Joe Carollo �r�mmel jelentette be a �Julio Iglesias Napot� Miamiban.

A m�v�sz �desanyja, Rosario de la Cueva, mindig seg�tette a Corpus Christi-beli egyh�zk�z�ss�g szeg�nyeit, aki hossz� betegs�g ut�n 2002. m�rcius 14.-�n elhunyt. Egy h�nappal k�s�bb Julio �s testv�re Carlos, egy k�polna �p�t�s�nek terv�t mutatt�k be, �desanyjuk tisztelet�re. November 4.-�n, ugyanebben az �vben megnyitott�k a Rosario de la Cueva Assistance Center-t, a Chorpus Christi-beli egyh�zk�zs�g mellett, a kev�sb� j�m�d� emberek megseg�t�s��rt.

(Forr�s: www.julioiglesias.com/hu)